seo
oknyomozó
TASZ Oknyomozó    

Zsámboki András: Félutas megoldások

Magyarországon százötvennél is több olyan bentlakásos intézet működik, amelyben értelmi fogyatékosok élnek-dolgoznak. Van köztük sokszáz lakós óriásintézmény, jó pár száz-kétszáz fős közepes, és néhány kicsi, ötvennél is kevesebb lakós. Sok közülük minden lakott településektől távol fekszik, néhányuk a város szélén, egy-kettő pedig a város szívében. A fejlődés irányát sokak szerint az jelentené, ha a települések belsejéhez minél közelebb eső, kislétszámú intézményekben, egy-két fős lakásokban helyeznék el az értelmi fogyatékosokat: itt tudnának a normálishoz leginkább hasonló feltételek között, önállóan élni. A Mohács szélén álló Pándy Kálmán Otthon és a Fejér megyei Tekerespusztai Munkarehabilitációs Intézet példája azt mutatja: a pedagógiai eredményesség szempontjából a létszám nem számít, az intézet elhelyezkedése ugyanakkor kulcsfontosságú az intézeti lakók önállóságra nevelésében. Mohácson arra törekszenek, hogy minél szorosabban integrálódjon az intézeti lakók élete a városéba, míg Tekerespusztán az önállósodás útja az, hogy fokozatosan kiszoktatják a lakókat az intézetből.

Janecskó Kata: Nekik semmit nem jelent az iskolakezdés

Több száz olyan gyerek él Magyarországon, akik nem indulnak szeptember 1-jén iskolába. Nem rajtuk múlik, hogy otthon maradnak. A súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek tankötelesek, tavaly óta joguk is van iskolába járni, csak éppen az iskoláknak nem kötelező felvenni őket. Esélyeik jórészt a szerencsén múlnak, azon, hogy hova születtek és akad-e a közelben őket is befogadó iskola.

Wirth Zsuzsa - "Olyan voltam, mint a kibelezett kenyér" - gondnokság alatt élő emberek Magyarországon

Nem vállalhat munkát, nem szavazhat, önállóan nem adhat nevet a gyerekének, viszont a megkérdezése nélkül elválaszthatják házastársától. Több mint 55 ezer ember jogait korlátozzák így Magyarországon, ők a gondnokság alatt élők - köztük lecsúszott alkoholisták, fogyatékosok, pszichiátriára került bírók, főorvosok vagy gépészmérnökök, magatehetetlen idős emberek. A gondnokok célja, hogy óvják azokat, akik állapotuk miatt nem képesek jó döntéseket hozni, a gyakorlatban azonban a rendszer sokszor örökre meghosszabbított gyerekkort jelent. A kormány változtat a szabályozáson, de a hamarosan társadalmi vitára kerülő elképzelés felemás, a szavazati jog megvonását pedig az új alkotmány is lehetővé tenné - így továbbra sem biztos, hogy lesz olyan politikus, akinek a gondnokság alatt állók létezése egyáltalán az eszébe jut.

Zsolt Melinda: Nem dugják el többé a fogyatékosokat

 Fokozatosan megszűnhetnek a fogyatékosokat ellátó több száz fős, sokszor kastélyokba bújtatott tömegintézmények. A fogyatékosok ezentúl várhatóan nem a világ szeme elől elzárva élnek majd, 2013 végétől támogatást kapnak a beilleszkedéshez a társadalomba. Az ellátórendszer átalakítását 13 éve foglalták először törvénybe, több kormányzat is szőnyeg alá söpörte az üget, végül a Nemzetierőforrás-minisztérium (Nefmi) nekiállt a stratégia elkészítésének. Összecsaptak a tárcák, bevetette magát az önkormányzati lobbi, hogy az előző rendszerből visszamaradt, a tudománynak és a gyakorlatnak ellentmondó, nagy intézményekre épülő rendszer egyes elemeit át tudják emelni. Nincs sok idő a vitára, 18 milliárdos EU-s forrástól eshetünk el, ha nem tartjuk a határidőket és törvényes kötelezettségeinket.

Grünczeisz Kata: A posztszocializmus igájában

Tizenkét éve eredménytelenül próbálják felszámolni a nagy létszámú bentlakásos intézeteket, a rendszer megrekedt a hetvenes évek szemléleténél. A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma által most nyilvánosságra hozott stratégia azonban pontot tehet az ügy végére: hamarosan semmi nem menti meg a túlzsúfolt hodályokat attól, hogy eltűnjenek Magyarország téképéről.

Mészáros Bálint: A fogyatékosok lakhatásának megoldatlan ügye - Amikor nem a pénz kevés

Magyarország 1998-ban eldöntötte, hogy fölszámolja a fogyatékossággal élők 50-es években létrehozott mamutintézményeit. Az első tíz évben nem történt semmi, majd úgy látszott, hogy uniós támogatásból végre elkezdődik a folyamat. A pályázatok kiírása azonban évek óta húzódik – ha az európai adófizetők pénzét szökőkútépítésnél bonyolultabb fejlesztésre kell fordítani, a jelek szerint megáll a tudomány.

Pethő András: Hódítók a hatalom árnyékában - a politikához kötődő Közgép felemelkedése

A mostani kormányoldalhoz kötődő emberek állították pályára, a szocialisták kormányzása alatt tört fel, és most kezd igazán megkerülhetetlen szereplővé válni. A tulajdonosait gondosan rejtegető Közgép nevű építőipari cég több embere is állami tisztségekben kötött ki az utóbbi hónapokban, és látványos erősítéssel készül arra, hogy folytassa terjeszkedését. Az [origo] utánajárt a politikai kapcsolatai miatt elhíresült, a Margit híd felújítását is levezénylő titokzatos cég történetének.

Galambos Márton: Hol szivárognak el a távhőforintok?

Az önkormányzatokhoz, kórházakhoz és politika közeli cégekhez vándorol az áramdíj nagyjából 11 százalékát kitevő, távfűtési támogatásra szánt pénzek egy része.

Hargitai Miklós: Gentlemanusok - A Fónagy-Podolák tengely: nemzeti érdekek az energiapolitikában

Az elmúlt kormányzati ciklusban akadt egy terület, ahol többször is példás együttműködés valósult meg a kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki erő között. A Fidesz és az MSZP nagy egyetértésben, vita nélkül szavazott meg - olykor a kormánnyal is szembemenve - olyan jogszabályokat, amelyek évekre, vagy akár évtizedekre meghatározhatják a magyar energiapiac működését. Az elmúlt négy esztendőben talán semmi sem működött olyan olajozottan a politikában, mint a hasonló kooperációkat összehangoló Fónagy-Podolák tengely. A történetből egy olyan „pártfüggetlen” energiapolitika rajzolódik ki, amelynek logikáján várhatóan az új kormány sem akar (vagy tud) változtatni.

Wirth Zsuzsanna: „Az őrülteket ki kell ebrudalni” – hogyan felejtette el Magyarország az intézetben élő fogyatékosokat

Magyarországon még ma is a szocialista rendszerben kialakított, zsúfolt tömegintézetekbe zárva gondozzák az értelmi fogyatékosokat. A helyzetet az állam saját, 12 éve megalkotott törvényét figyelmen kívül hagyva bebetonozta, pedig 2010-ig az intézeti lakókat a társadalomba integrált kisközösségekbe kellett volna helyeznie. Milyen hibák vezettek a kudarchoz, és hogyan fordulhatott elő, hogy az utolsó kiskaput csak idén májusban zárták be?

Oldalak

Feliratkozás Oknyomozó RSS csatornájára