Psita A 10. mancs azt ígérte, hogy itt olvasható a teljes cikk! Már nagyon várom. A környéken helyismerettel rendelkezőként 4 évvel ezelőtt hasonlót jósoltam a lelkesedőknek. Tudásvölgynek álcázott logisztikai központ. :(

Az előző hozzászólásomból kimaradt : MI IS TÖRTÉNT ITT VALÓJÁBAN ? Perem 2003 augusztus 2. hetében kezdődött , amit az eljárás meghosszabbíthatóság érdekében az első fokon eljáró bíra két részre osztott – mert a részítélet olyan eljárásjogi lehetőség, mellyel az eljárás idejét meg lehet duplázni. Pp. 238. § (2) szerint „Részítélet elleni fellebbezés esetén csak a szükséges periratokat kell felterjeszteni. A felterjesztett iratok közül azokat, amelyekre az első fokú eljárás folytatása végett is szükség van, a felterjesztés előtt le kell másolni.” 1. 2003-tól 2007-ig minden tárgyalás kitűzéséért könyörögnöm kellett, már 2 év múlva könyörögtem valami részítéletért, ez alatt a gyógyszerköltséget gondoltam volna megállapíttatni, ellenben az első tisztességes gyógyszerköltséget csak 2007. júniusában ítélte oda a perben eljáró bíra „bepanaszolása után”. Csak közel 4 év múlva, holott jeleztem folyamatosan az elszegényedésemet. Eljárásjogi szempontból ez két ponton is nagyon érdekes : 1. A T. L.B. –én 30 nap alatt érdemi döntést hoztak abból az aktámból, ami az első fok szerint : „nagyon bonyolult számszaki per” amihez közel négy 4 év volt szükséges az első fokú bíráságnak, az egyszerű szorzás osztáshoz. Jog rejtély : A soronkívüliségi kérelmet 2007.augusztus 23-án faxoltam el a T.L.B. részére , amivel szemben az 1. fokú bíróságról a 2007. május 14-én postára adott felülvizsgálati kérelmemet csak 2007. szeptember 11.-én küldték át a Legfelsőbb bíróságra. Tehát így néz ki időben : 1. Felülvizsgálati kérelem dátuma : 2007. május 14. 2. Felülvizsgálati soronkívüliségi kérelmem létező ügyszámmal megjelölve: 2007. augusztus 23. ( fax listát nyomtattam) 3. A felülvizsgálati kérelem polgári irodából történt kivételezési kiadási ideje : 2007. szeptember 11. Valóban haladékta lett felterjesztve - kérdés már csak az, hogy hol volt ennyi ideig az aktám ?

Kedves Oknyomozók és leendő Oknyomozó újságírok ! Lenne az Önök számára egy extravagász témám, feletébb érdekes. Megköszönnék egy visszajelzést. Nagyjából próbálom felvázolni : 15 éve autóbaleset ért. Az Allinaz Hb. Zrt egy éven belül 900.000 ezer Ft.-ot fizetett, mivel egy nagyon jól kereső két munkahellyel rendelkező állampolgár voltam. Ott akadt el az egész kártérítés, mikor 1994-ben komplex technológia kidolgozására kaptam megbízást, amit elfogadni már nem tudtam. Ezzel mentünk perbe, mint egy alkalmi keresetvesztés (1995-ben), amit első fokon meg is nyertem - azzal a záradékkal, hogy a perben nyert összegből a biztosító kérte elengedni az addig összességében kifizetett kárt (900.000 Ft.) a bíra méltányosnak találta, úgy, hogy az indoklás tartalmazta, hogy nem állapítható meg, hogy 1997 után rokkantnyugdíjas maradok-e vagy nem ? Ezt az ítélet indoklása tényként leszögezi. ezen perben csak a másodállásom került 1997.ig tisztázásra. Akkoriban a gyerekem csak 6. osztályos volt - tehát hosszú út állt még előttem, hogy felneveljem. A főállású nyugdíjjárulék köteles alapú munkahelyem ügyében viszont 2 évig leveleztem, szóba sem állt velem a biztosító, mondván nem jár kártéírés. Mivel 35 évesen lettem rokkant, a nyugdíjam "jelenleg" ca. 40 ezer. Mikor a kerestem megjelent a bíróságon , azonnal kaptam telefont, hogy a károm meg lesz fizetve peren kívül, ha elállok a pertől, életem végéig egy nagyon szép összeget fogok kapni - ami neve "tőkésített járadék". Hogy őszinte legyek, még most sem tudom 5 éves peres eljárás után sem, hogy ez mi és mit jelent. Kérem segítsenek egy szakmai magyarázattal. Amiket ide írok, ezt dokumnetummal tudom bizonyítani, tehát amit leírok az bírósági aktákban is fellelhetőek. Az éves bruttó munkabéremet 506.400 Ft.ban állapították meg 1998-ban, itt kezték meg a kárrendezést. Állítólag ezt az Állmakincstár jogelődje hivatalból számolta ki, mondván a köztisztviselők munkabére kiszámolhatatlan a Ktv.-ből, így nem derült ki még 5 éves perben sem, hogy a biztostíó pontosan kit kért meg ezen összeg megállapítására és pontosan mint kértek "tőle" - ennek írásos nyoma nem maradt , az aktám ez ügyben üres. Bérszámfejtés : Bruttó : 506.400 - 11,5 % 58.236 sávos adó : 125.240 adókedvezmény(4.200,/hó) Éves adó = 74.840 Ft. Éves bruttó 506.400 - 11,5 % 58.236 éves nettó = 373.324 Ft. Bruttó kereset nettósítása : Éves rokknasági nyugdíj (108.816,Ft.) 21.763 Bruttósítás táblázat alapján - 32.000 Ft. MARADÉK : 319.591, Ft. osztva 0,69 463.132 Ft. rokansági nyugdíj éves összege : 108.816 ft. levonása után = 354.816 Ft./12 hónap Havi 29.526 ft. Ennek havi adója -39 % = 11.515 Ft. Bérmaradvány : 18.011 Ft. A bérszámfető lap tartalmát másoltam be, ami a bíróságon is megtalálható. Tőkésítés : 240 hónapra (2018-ban lennék öregségi nyugdíjas) 240 x 18.011 Ft. ca. 4,4 M Ft. ADÓVAL CSÖKKNETVE (-) 25 % adó Maradék 3,3 M Ft. , ami 240 hónapra visszaosztva ca. 13 ezer Ft. Kaptam egy telefont, ami tartalma így szólt : " 3 napja van aláírni a szerződést, melyben minden más kárról lemond, hisz gondoljon csak bele, milyen jól jár, ha közben meghal, vagy ráesik a maga fejére egy tégla - ott a maga gyereke!" És azt, hogy egy titkos belső táblázattal számolták ki az összeget, amit én nem ismerhetek. Mivel anya vagyok, így természtesen nélkülük is csak a gyerekre gondoltam, mondván az életben bármi megeshet - a gyerekem akkor volt 14 éves. - gyógyszerköltséget azért nem fizettek, mert EBBEN AZ IS BENNE VOLT - gyermektartás kötelezettségem is benne volt: EBBEN MINDEN BENEN VOLT. 2002-ben kértem a PSZAF-et, hogy viszgálja ki a tőkésítést, de a PSZAF mindig azt írta vissza, hogy egyedi káreseteket nem vizsgálhatnak ki !! EZT TÖBBSZÖR LE IS ÍRTÁK !Így 2003-ban perre került sor, amiben ezt a kártételt szerettem volna elrendezni - másrészt, a nagyon jól jövedelmező másodállású munkaviszonyomat, hisz a bírói ítélet 1997-ben hatályát veszítette. 1997-ben kiderült, hogy a sérülések életreszólóan maradandóak, ill. progresszív. A perben eljáró bíra a pert elfelezte kétfelé az eljárás lassíthatósága érdekében, mivel a legelső IÜ-Orvostani szakvélemány leszögezte, hogy dganatos betegségben szenvedek, mondván így talán nem élem meg a per végét. A bepanaszolásban a bíra azt nyilakozta, hogy azért volt részítélet, ez üógyben teljes pervesztéssel, mert én kértem. Ha nem kértem volna, a per még ma is tartana....? Egyébként gyógyszerköltség ítélésére gonoltam a részítélet "fogalma alatt" - ellenben tisztességes gyíógyszerköltséget csak 2008. júliusától kaptam, ami 21.368 Ft. - ami összeg régen még benne foglaltatott a havi bontású "szép tőkeösszegben" :-) - ami állítólag a bankban nagyon szépen kamatozott. Ennek a 3,3 M-ós perrésznek már vége van, aminek tartalma : - " a biztosító annyit fizet amennyit akar" - " a munkabéreket úgy számolják ki ahogyan akarják" - "uzsoraszerződést lehet kötni emberrel, ha erre rá van szorulva, jogi akadálya nincs" Tehát van nálam 10 oldalnyi nyalánk bírósági tény a jogtisztaság fedezetéül. A per 2. része még "futóban van" - amiben nyertem 2 M Ft. nem vagyoni és 2 M. Ft. ált. kártéírést 1997-től, amiből levonva a perre költött összeget, ami közel 1 M. ft. volt ( öt év - aktuárisu, egyéb szakértők, halmozott olyan költségbe hajtás, ami jogilag nem is minősül bizonyításnak, és szükség sem volt rá, de a bíra kérte !!)- ezek levonása után, 2018-ig az öregségi nyugdíjam első napjáig, ez napi egy doboz Wiscas ára. Most javában 5. éve folyik a peres eljárás - azt nem tudom, hogy megélem-e aper végét, de ez a történet az összes résszel bizony megérne egy misét. Reménykedek, hogy talán valaki visszajelez ? Tisztelettel és barátsággal : "haldokló" igazságharcos

Erdekes, hogy a privatizalt kozuzemi es energia-szolgaltatokkal kotott szerzodesek uzleti titkot kepeznek es ezek alapjan tetszes szerint emelhetik az arakat. Tehat az allampolgarnak semmi koze, hogy adtak el a jovojet, a letfenntartasat meghatarozo koltsegeit belathatatlanul, - nem a fogyaszo-elado piaci alkuja alapjan Szomoru es nagy baj ez a jovot illetoen: a megelhetesen tul a termelest is tonkre teszik, mert versenykeptelen allapotot idezhetnek elo, korlatlan ideig, pontosabban a teljes lepusztulasig.Ezek az arak nyugaton aranyban allnak a jovedelmekkel, itthon pedig sokkal magasabbak. Hany kWh aramot fogyaszthat egy minimalberes, illetve egy atlagnyugdijas francia, nemet, osztrak vagy cseh, szlovak es magyar? Vagy a viz es csatorna-dij kerdes. Dol a penz erre az uniobol allitolag, megis levagjak a polgart... Nyilvanossagra kellene hozni arak vonatkozasaban a szerzodeseket, mert e, kozosseget erinto arak, kepzesuk, - nem lehetne orok uzleti titok. Hogy mennyit adtak a szolgaltatoert, hat azt tarthatjak titokban, ha ugy tetszik, de az arkepzest azt megsem...Erdemes volna e temat is megbolygatni.

Orulok, hogy van egy forum, ahol nem a politikai munder becsulete, hanem a valosag feltarasa a dominans. Az ember azert valaszt kepviseloket, hogy erdekeit kepviseljek. Ez azonban sok esetben meg joszandeku hozzaallas mellett sem ervenyesul. Hogy miert nem es hogyan lehetne jobb, ahhoz a lobbi-erdekektol fuggetlen, objekti tenyekbol kellene kiindulni. En olvaso-levelezo vagyok, eredeti foglalkozasom mernok. Mint szakmai "artalom", mindig a valosagos okok - es nem pusztan az indokok, - erdekelnek, ha problemak, nehezsegek merulnek fel.A politika es a lobbi-erdekek ezt nem kedvelik es ez kozhatalomban sulyos gond. Lehetne ebben az orszagban is szabadon, - de nem szabadosan,- boldogan es joletben elni. Ezert eremes megszolalni es tenni is, -ha sokszor nem is halas feladat. Koszonom a lehetoseget.

Nagyon örülök, hogy létrejött ez az ösztöndíj, és hogy a TASZ és a szponzorok nem (utólag odaítélendő) díjban gondolkoztak. Aki ismeri a viszonyokat, pontosan tudja, mekkora segítséget jelenthet egy ilyen támogatás ahhoz, hogy több színvonalas oknyomozó cikk szülessen. Fórumos stílben: respect. Az ügy fontosságának megfelelően rögtön egy konstruktív, de kritikai észrevétellel élnék. A javasolt, és az elbírálás során előnyt élvező témák nyilván a kiíró preferenciáit ükrözik, azok fontosságát/relevanciáját önmagában nem is vitatom. A program leírása konkrétan nevesít is egy, az oknyomozó munkát nehezítő jelenséget - a lapok hirdetési bevételektől való függését, és az azok megvonásán keresztül történő zsarolás lehetőségét. Csakhogy a javasolt témák (mindhárom kormányzati intézkedések létrejöttéhez, hatásaihoz kapcsolódik) nem, vagy csak nehezen hozhatók összefüggésbe ez utóbbi jelenséggel. Vagyis a kiírás nem igazán jól illeszkedik a kiíró által meghatározott, leküzdendő problémához. Szerintem a második körben érdemes lenne kicsit nyitni más ügyek felé, hogy a javasolt témák jobban összhangba kerüljenek az összes, az invesztigatív újságírást nehezítő körülménnyel (szerkesztőségi szocializáció, politikai preferenciák, gazdasági függés, stb.). Így felmerülhet - és ez némileg már a saját ízlésemet is tükrözi - a nagy cégek működését, lobbitevékenységét és politikai befolyását, a közintézmények működését, és persze a politikai korrupciót vizsgáló cikkek bátorítása is. Miklósi Gábor