seo
oknyomozó
TASZ Oknyomozó    

Bodoky Tamás: Vízháború Magyarországon I.-II.

Bár a kormány tagadta, burkolt privatizációs előkészület volt az MNV Zrt. a regionális vízműtársaságok átszervezésére tett kísérlete tavaly, és a pécsi vízműháborúban az is kiderült: megkérdőjelezhető módszerekkel terjeszkednek a multinacionális cégek ezen a piacon. Forrásaink szerint a magyar piacot a Duna mentén osztotta fel a Veolia és a Suez, és erről háttéralkut kötöttek a Gyurcsány-kormánnyal. Az érintettek szerint ez nem igaz, és a jelenlegi állás szerint úgysem lesz belőle semmi, mert a Fidesz közösségi tulajdonban tartaná, sőt „visszaönkormányzatosítaná” a víziközműveket.

A TASZ pályázata oknyomozó cikkek készítésére - 2010/I.

A pályázat benyújtásának határideje: 2010. február 28.-a, éjfél. A pályázatokat az oknyomozo@tasz.hu email címre, vagy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Budapest, 1084 Víg u. 28. I em. 3. postacímre kell elküldeni 2010. február 28.-áig.


Zsidai Péter: A FŐVÁROSI ÚTFELÚJÍTÁSOK SZÁZMILLIÓI - POLITIKUSOK ASZFALTSZŐNYEGEN

Összesen 581 millió forintról bizonyosodott be, hogy a főváros jogosulatlanul használta fel a 2006-os útfelújítási program központi támogatásából, a pénzt pedig a kamataival együtt volt kénytelen visszafizetni. Cikkünkben három esetet vizsgáltunk meg. Az immár büntetőjogi vizsgálat tárgyát képező Kelet utcai rekonstrukció esetében felmerülhet a gyanú, hogy a főváros a lebonyolítóval összejátszva tévesztette meg a forrásokat elosztó regionális ügynökséget. A Városligeti fasor és a Mátyás király utca felújítása ügyében pedig furcsa együttműködés körvonalai látszanak a Strabag és Budapest között. Az ügyeket összeköti a 2006-os önkormányzati választás: a politikusok a választási évben minél gyorsabban akarták tető alá hozni a beruházásokat, vagy legalább bejelenteni a döntést. A felújításokat így a fővárosi és kerületi politikai érdekek siettették, a gondatlanság, a tudatlanság, a szakszerűtlenség, a jogszerűtlenség árát pedig végül az adófizetők állták.

Kovács Áron: Vakrepülés Paks felett

Úgy szavazta meg márciusban az Országgyűlés a paksi bővítést, hogy a kormány gyakorlatilag semmit nem tartott be korábbi ígéreteiből: nem tartott népszavazást a bővítésről, többen vitatják, hogy minden részletre kiterjedő háttéranyagokkal segítették volna a döntés meghozatalát és elmaradt a lehető legnagyobb nyilvánosság bevonásával lefolytatott vita is. A kormány félinformációkra alapozva állt elő a paksi bővítést kőbe véső javaslatával, a beruházást legjobban támogató képviselők pedig azért ködösítettek, nehogy összezavarják a többieket.

Magyari Péter: Gázháborúk Magyarországon I-II.

Az Emfesz körüli viharok nyomán bemutatjuk az orosz-ukrán-magyar gázkereskedelem egy különleges szeletét: az olcsóbb gáz útját. Az orosz és ukrán elit évek óta kiválaszt valakiket, akik olcsóbban hozhatják a gázt Magyarországra, mint amennyiért a Gazprom közvetlenül adja. Az Emfesz áprilisi rejtélyes eladása e furcsa logikájú, hatalmas pénzeket hozó játszma legfrissebb fejleménye.

Bod Tamás: Akiknek a Macika segített - Avagy romaösztöndíj nem csak romáknak Eleken

A szabad identitásválasztás győzelmének vagy az anyagi haszonszerzés miatti hazugságnak tekinthető, így az etnobiznisz része, hogy a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (Macika) kizárólag roma tanulóknak kiírt tanulmányi ösztöndíj pályázatán valószínűleg – de legalábbis feltételezhetően – nem az ehhez a közösséghez tartozók is nyertek? Oknyomozásunk csak a 2008/2009-es tanévre, és csak egy kis Békés megyei városra, Elekre korlátozódik. Itt legutóbb összesen 138 általános és középiskolás, valamint főiskolás és egyetemista kapott több tíz-, a felsőoktatásban tanuló csaknem százezer forintos támogatást. Mindez elszigetelt jelenség vagy csak a jéghegy csúcsa? Több jel is arra enged következtetni, hogy az általánosnak mondható honi romaellenesség dacára, ha pénzt kapnak érte, nem kevesen cigánynak vallják magukat.

M. László Ferenc: Sziszüphosz a Csereháton - Roma foglalkoztatási programok II.

Az európai csatlakozás után milliárdos nagyságrendű összegek zúdultak a romák integrációjáért küzdő non-profit szervezetekre. Ám hiába az uniós áldás, ha nincs önerő, a civilek elvesztődnek a bürokrácia útvesztőiben, az önkormányzati lobbi a kiszorításukra törekszik, a kiíróknak pedig fontosabb a szabályosság, mint a fenntarthatóság. Még csak egy töredékét hívtuk le a 2013-ig rendelkezésünkre álló forrásoknak, de a roma szervezetek egy része már kivérzett.

M. László Ferenc: Önerőt merítettek - Roma foglalkoztatási programok I.

Egyes becslések szerint a magyarországi cigány családok több mint felénél egyetlen kereső személy sincs – a beáramló uniós milliárdok ellenére a foglalkoztatáspolitika mára csődöt mondott. Vizsgálódásunk első részében egy szatmári és egy borsodi esetet górcső alá véve próbáljuk megfejteni a kudarc okait.

Wirth Zsuzsa: Lebetegedett a felsőoktatás - A Bologna-rendszer három éve

Az egyetemek és főiskolák torkán három éve nyomták le a poroszos beidegződésektől teljesen idegen új típusú oktatást, az Európában kigondolt Bologna-rendszert. Több tízezer diák játszotta el a kísérleti nyúl szerepét - nekik nemsokára kiadják az első diplomákat. A rendszer jelenlegi állapotában a tanárokat és a hallgatókat is megviseli. A régi magyar elitképzés a múlté, az egységes európai felsőoktatás pedig - bár megoldhatná a hazai rendszer problémáit is - még csak álom.

Romhányi Tamás - Az igények iskolája

Tudásvető néven új iskolát alapított néhány álláskereső pedagógus Borsod megye északi szegletében. Épületet a szögligeti önkormányzattól kaptak, gyerekeket a térség többi iskolájából – mondjuk így – szereztek. Alapítványuk olyasmit kínált, amivel a környék egyetlen állami iskolája sem vehette fel a versenyt: hátráltató körülményektől mentes órai munkát. Az adott körülmények között ez lényegében egyenértékű a cigánymentes iskola megnevezéssel.

Oldalak

Feliratkozás Oknyomozó RSS csatornájára