seo
oknyomozó
TASZ Oknyomozó    

Kovács Áron: Zsebében él a nemzet - Vagyonosodási vizsgálatok Magyarországon

Legfeljebb egy akciósan kínált kisautót lehetne venni abból az összegből, amit egy átlagos vagyonosodási vizsgálat megállapított az eljárás alá vontaknál. Ráadásul az APEH nem tudja megmondani, pontosan mennyi pénz folyt be ezen procedúrák alapján. A politika által csodafegyvernek szánt, számos alkotmányos kifogással támadott eljárás ugyanakkor 2007 óta csaknem húszezer adózót érintett. Az [origo] utánanézett a vizsgálatok hátterének.

"Olyan volt, mint egy inkvizíciós eljárás. Érződött, hogy mindenáron pénzt akarnak kicsikarni" - mesélte az [origo]-nak egy fiatal, az informatikai szektorban érdekelt üzletember, milyen benyomásai maradtak a nemrég véget ért adóellenőrzésről. A fiatalember - aki az APEH-től tartva kérte, hogy a nevét ne írjuk le - azért került az adóhivatal célkeresztjébe, mert évekig külföldön dolgozott, így nem volt Magyarországon bevallott jövedelme, viszont lakást vásárolt Budapesten.

Az informatikus vállalkozó egyike volt annak közel 20 ezer embernek, akiket az elmúlt két évben úgynevezett vagyonosodási vizsgálat alá vont az adóhatóság. Az eljárás több mint egy évig tartott - miután egyszer lezárult, a fiatalembert behívták még egy úgynevezett utóellenőrzésre is -, de a végére, több fellebbezés után sikerül bebizonyítania, hogy a pénzét legálisan szerezte, és külföldön már megfizette utána az adót is.

A fehérítés zászlóvivője

Bár a törvény már 1996 óta lehetővé teszi a vagyongyarapodási vizsgálatot - amely valójában egy, a magánszemélyek személyi jövedelemadó-vizsgálatánál alkalmazott módszer - a kifejezést mégis csak Gyurcsány Ferenc második kormányának hivatalba lépésével tanulta meg az ország. A volt kormányfő 2006. június 10-én, az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén jelentette be: "Az APEH mai szabályozási keretei között arra készül fel, hogy 2007-től kezdve évente nem pár száz, hanem legalább tízezer vagyonosodási vizsgálatot fog elvégezni."

Korábban évente mindössze 5-600 ilyen vizsgálatot végzett az adóhatóság. Leginkább csak azokat ellenőrizték, akik ellen feljelentés érkezett, illetve néhány esetben a bíróság kérte az adóhatóságot a valós jövedelem megállapítására, például válóperekben. Gyurcsány - akinek kormánya épp a költségvetést igyekezett egyensúlyba hozni - viszont fontos szerepet szánt a vizsgálatoknak a gazdaság kifehérítésében: "Több milliárd forintos bevétel van ebben" - mondta akkor.

"A minisztérium és az APEH évtizedes tapasztalata alapozta meg" - mondta az [origo]-nak Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium (PM) sajtófőnöke, akitől arról érdeklődtünk, milyen tanulmányok támasztották alá az évi tízezer vizsgálatról szóló döntést, illetve milyen számításokra alapozva jósolt többmilliárdos bevételt a miniszterelnök. Hatástanulmányokkal a PM nem tudott szolgálni, de a kormány is ismerte a korábbi évek statisztikáit, amelyek megmutatták, hogy elszivárog a pénz a rendszerből: 2005-ben például az egyéni vállalkozók 37 százaléka - több mint 112 ezer ember - mutatott ki veszteséget, 20 százalékuk pedig nullára hozta ki az eredményét. Veszteségesen működött 118 ezer cég is, a gazdasági társaságok több mint egyharmada. A vállalkozásokból eltűnő pénzt két oldalról próbálták megfogni 2006-ban: adót vetettek ki a cégek házipénztárban tartott készpénzre - ezt később az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette -, illetve a magánszemélyek oldalán a vagyonosodási vizsgálatokkal.

Pichler szerint politikai döntés született: a vagyonosodási vizsgálatokat szánták a gazdaság kifehérítését célzó intézkedések "zászlóvivőjének". Megszorítások idején nem lehetett megtenni, hogy bérből és fizetésből élőket megterhelik, miközben egy bizonyos társadalmi csoporthoz nem nyúlnak - magyarázta a döntést a sajtófőnök. A vagyonosodási vizsgálat még inkább szimbolikus eszköz lett, amikor Gyurcsány június 30-án az APEH vezetői értekezletén bejelentette: ő maga kezdeményez ellenőrzést önmaga és a kormánytagok ellen, és erre szólította fel a parlamenti pártok elnökeit és frakcióvezetőit.

Közvetett hatások

Több mint két év elteltével az APEH kommunikációja szívesen emlegeti, hogy a vagyonosodási vizsgálatokkal 2007-ben 42,7 milliárd, 2008-ban pedig 31,8 milliárd forint adókülönbözetet tártak fel, ebből összesen több mit 40 milliárd jogerős. A hivatalos adatok szerint 2007-ben átlagosan 5,6 millió, 2008-ban pedig 7,8 millió forint adókülönbözetet talált egy-egy, megállapítással zárult vizsgálat. 2009. április 17-ig több mint 18 ezer vizsgálat fejeződött be első fokon, amelyek során egyenként átlagosan 4,3 millió forint adóhiányt állapítottak meg.

Ha azonban nem csak a megállapítással zárult, hanem az összes elindult vizsgálatot vetjük össze a feltárt adóhiánnyal, akkor 2007-ben egy vizsgálat átlagosan 2,8 millió forintot talált. Még rosszabb az arány, ha a jogerős határozattal lezárt ügyeket nézzük: 2007-ben 7028 ügyben összesen 15,5 milliárd forint adóhiányt találtak, vagyis vizsgálatonként 2,2 millió forintot. A tavaly jogerősen lezárt 6892 ellenőrzés pedig egyenként átlagosan 3,6 millió forint be nem fizetett adót talált, amire még körülbelül ugyanennyi bírságot és késedelmi pótlékot szabtak ki.

Hogy ebből mennyi folyt be ténylegesen, azt az APEH sem a több ügyben is vizsgálatot folytató Szabó Máténak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, sem az [origo]-nak nem tudta megmondani. A nyilvántartásban ugyanis nem különül el egymástól, amit az adózók önként bevallottak és befizettek, és amit az adóhatóságnak kellett bevasalni. Azt azonban lehet tudni, hogy 2007-ben - a 2008-as évet még nem zárták le - az szja-ellenőrzések nyomán 18,6 milliárd forintot könyveltek az egyéni adószámlákra, amiből 7,2 milliárd forint folyt be tavaly januárig a költségvetésbe.

Ez a bevétel különösen azért tűnik kevésnek, mert 2007-ben az APEH az összes ellenőrzési kapacitásának 28,3 százalékát fordította a vagyongyarapodási vizsgálatokra: a hivatal rendelkezésére álló 534 ezer revizori napból (az ellenőrök száma a munkanapokkal beszorozva) 151 ezret kötött le ez az ellenőrzés. 2008-ban ez az arány 10,7 idén pedig a tervek szerint 13,3 százalék (de az adatok nem összehasonlíthatók, mert időközben jelentősen nőtt az ellenőrök létszáma), tehát jelzik, hogy a vagyonosodási vizsgálatok jelentősen igénybe vették a hivatal erőforrásait.

"Nem volt ez haszontalan, alapjában véve elérte a célját" - mondta a vagyonosodási vizsgálatokról az [origo]-nak Varga Lászlóné, az APEH elnökhelyettese. Szerinte az ellenőrzésnek nem is az elsődleges célja, hogy pénzt hajtsanak be, hanem a prevenció, az adómorál javítása. Ezt a célt pedig elérte az APEH - állítja Vargáné. Bár az elnökhelyettes szerint még túl kevés idő telt el a tömeges ellenőrzések bevezetése óta ahhoz, hogy látványos legyen az eredmény, máris kimutatható, hogy bizonyos körben nőttek a bevallott jövedelmek.

Egyetért az elnökhelyettessel László Csaba volt pénzügyminiszter, a KPMG adópartnere is: "Egyáltalán nem volt az embereknek veszélyérzete. Még a teljesen nyilvánvaló adócsalást sem próbálták meg leplezni" - mondta a minimálbérből vagy rokkantnyugdíjból nagy értékű autókat vásárlókra utalva. Szerinte a vagyonosodási vizsgálatok legalább annyit elértek, hogy az adózók egy része elkezdett jogkövető magatartást tanúsítani, és rendesen adót fizetni. Más részük viszont teljes illegalitásba vonult - mondta László -, vagyis offshore cégekbe és külföldi számlákra menekítette a vagyonát, és már annyi közterhet sem fizet, mint korábban.

A közvetett hatásról csak egy becslés látott napvilágot: a Gyurcsány Ferenc által még 2007-ben felkért, a gazdaság fehéredését vizsgáló bizottság idén februári jelentése szerint 2008-ban az szja volt az egyetlen adónem, ahol érezhetően nagyobb volt a bevétel a vártnál: 60,5 milliárd forinttal több folyt be, mint amennyit eredetileg terveztek. Ez ugyan nem mind a gazdaság kifehéredéséből származik - hiszen az infláció és a jövedelmek növekedése is nagyobb volt a vártnál -, de a testület számításai szerint 32,5 milliárd forintot egyértelműen fehéredésnek lehet tekinteni.

Ki kerül a hálóba?

"A vizsgálatok 30-40 százaléka bejelentés alapján indul, főleg volt házastársak szeretnek keresztbe tenni egymásnak" - állította az [origo]-nak egy adó- és vámügyekkel foglalkozó, jogász, aki - több kollégájához hasonlóan - azt kérte, ügyfelei érdekében ne írjuk le a nevét. Azt az APEH is elismeri, hogy rengeteg feljelentést kapnak - Szikora János elnök egy korábbi interjúban azt mondta, 2007-ben több mint tízezer bejelentés érkezett -, de Varga Lászlóné szerint ezek nagyobb része értelmezhetetlen, vagy szemmel láthatóan rosszindulatú iromány.

Az adóhivatal szerint a vizsgálatra egy kockázatelemző szoftver választja ki ellenőrzésre az adózókat, felhasználva az ingatlan-, gépjármű- és cégbírósági nyilvántartások adatait, illetve az APEH-nél meglévő korábbi adóbevallásokat. Az ellenőrzési irányelvei szerint azok számíthatnak vagyongyarapodási vizsgálatra azok, akik nagy értékű ingatlant vásároltak - az [origo] által megismert konkrét ügyek döntő többségében ingatlanvásárlás nyomán indult az ellenőrzés -, akárcsak a tartósan veszteséges cégek tulajdonosai vagy az éveken át minimálbérre bejelentett vállalkozók, cégtulajdonosok.

Külön figyel az APEH azokra, akik kölcsönt nyújtottak a saját cégüknek. Ez utóbbi azért szúrja a hivatal szemét, mert a hitel mögött - ezt az [origo]-nak nyilatkozó jogászok is megerősítették - elterjedt adómegkerülési gyakorlat húzódhat meg: mivel a pénztárban lévő összeg nem lehet negatív, a papíron veszteségesen működő cégek tulajdonosai gyakran fiktív tagi kölcsönökkel hozzák egyenesbe a könyvelést. Ha a cégek vizsgálta során az APEH-nek gyanússá válnak a tagi kölcsönök, kapcsolódó vizsgálatot rendelhet el, hogy megtudja, a tulajdonosnak honnan volt pénze ezekre a hitelekre.

Az adózók egy részének rokonai és ismerősei miatt kell szembenéznie a vizsgálattal. Az APEH tapasztalatai szerint sok vagyongyarapodási vizsgálat alá vont személy azzal magyarázza a jövedelme és a vagyona közt fennálló aránytalanságot, hogy a pénzt kölcsön kapta. "Ebben az országban csupa jólelkű ember él, akik úgy adnak több tízmillió forintot egymásnak, hogy szerződést nem kötnek, garanciát nem kérnek" - mondta ironikusan Varga Lászlóné. Ezekben az esetekben a hivatal ellenőrzi az kölcsönadót is, hogy megtudja, neki honnan volt pénze.

Az utóbbi időben még egy csoporttal bővült az ellenőrzés alá vontak köre: a vám- és pénzügyőrség, illetve a rendőrség által gazdasági bűncselekményekkel vagy szervezett bűnözéssel gyanúsított személyekkel. Vagyonosodási vizsgálatot kezdeményeztek például az idén február 8-ra virradóan meggyilkolt kézilabdázó, Marian Cozma feltételezett támadói ellen. Bencze József országos rendőrfőkapitány ezt azzal indokolta: a gyanúsítottakról okkal feltételezhető, hogy kizárólag bűncselekményből élnek.

A Vám- és Pénzügyőrség az [origo] érdeklődésére azt közölte évente több száz esetben kezdeményeznek vagyonosodási vizsgálatot. Egy, az APEH által közzétett ügyben például egy cigarettacsempészet miatt elítélt ember ellen indult vizsgálat, amelyben a revizorok arról érdeklődtek, hogy a semmilyen bevallott jövedelemmel nem rendelkező csempésznek honnan volt pénze a nála megtalált 15,2 millió forint értékű cigarettára. A vizsgálat végül - a jövedéki orgazdaságért kiszabott büntetésen túl - 2,9 millió forint adóhiányt is megállapított.

Egyenlőtlen küzdelem

Az ellenőrzésre kiválasztott embereknek az APEH egy kérdőívet küld, amelyen 18 pontban érdeklődnek a munkaviszonyból, a vállalkozásból vagy osztalékból származó jövedelemről, a gazdasági érdekeltségekről, ingatlanokról, ingóságokról és járművekről, kölcsönökről, örökségekről, megtakarításokról és bankszámlákról, illetve a háztartásban élők keresetéről és a megélhetési költségeiről. Emellett az ellenőrök körlevelet küldenek a pénzintézeteknek, biztosítóknak, utazási irodáknak. Az APEH-nek rendelkezésére állnak a korábbi évek bevallásai is, így mire az adózó megérkezik az első személyes találkozásra, szinte teljes mértékben feltérképezték a vagyonát és a jövedelmi viszonyait.

"Az adózók egy része rögtön az elején elköveti azt a hibát, hogy megpróbálja hátráltatni az eljárást" - mondta az [origo]-nak Juhász István adószakértő, az APEH korábbi elnökhelyettese. Azzal ugyanis, hogy eltitkolnak adatokat vagy eltüntetnek szerződéseket, bizonylatokat - a mellett, hogy megkérdőjeleződhet a szavahihetőségük -, megteremtik a jogalapot az adóhivatalnak az eljárás egyik - az adózók és jogi képviselőik által - sokat vitatott elemének, a becslésnek az alkalmazására.

Az ellenőr az eljárás során mérleget készít az adózó bevételeiről és kiadásairól. Ha ennek során a kiadási oldal meghaladja a bevételekét - ami az [origo]-nak nyilatkozó jogászok szerint szinte mindig megtörténik -, az adóhivatal becsléssel állapítja meg, hogy az adózónak mekkora jövedelemmel kellett volna rendelkeznie a vagyongyarapodás, illetve az életvitel fedezeteként. Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerint ehhez az adóhatóságnak elegendő annyit bizonyítania, hogy a bevételek és a kiadások nem állnak arányban egymással.

Ezt a módszert alkalmazta az adóhatóság a Monacóban élő korábbi profi kerékpárversenyzővel, Varjas Istvánnal szemben, aki a legnagyobb adótartozást felhalmozott magánszemély volt az APEH tavaly májusi listáján. A még 2006-ban indított vizsgálat során az APEH úgy találta, a kiadásai alapján a bevallottnál jóval nagyobb jövedelemmel kellett rendelkeznie, ezért 364 millió forint adóval és 328 millió bírsággal tartozik az államnak. Az [origo]-nak Varjas tavaly azt mondta, alaptalanul vádolják, és ügye még nem lefutott, de idén áprilisban hiába kerestük, hogy a fejleményekről kérdezzük, monacói telefonszámain nem volt elérhető.

Az Art. szerint "a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja", vagyis ilyenkor megfordul a bizonyítási kényszer. "Egy magánszemély áll itt szemben egy állami hatósággal, és a harc tisztességtelen" - mondta erről a helyzetről egy ismert budapesti ügyvédi iroda munkatársa, arra utalva, hogy míg az adóhivatalnak elég becsülnie és valószínűsítenie, addig az adózónak okiratokkal, bankszámlakivonatokkal kell bizonyítania, hogy nem csalta el adót.

Egy másik, az [origo]-nak nyilatkozó jogász arra hívta fel figyelmet: nem véletlen, hogy az APEH nem tesz feljelentést adócsalás miatt azok ellen, akiknél adóhiányt állapít meg a vagyonosodási vizsgálat során. Egy büntetőeljárásban ugyanis teljes körűen fel kellene deríteni a tényállást, és "minden kétséget kizáróan" bizonyítani a bűnösséget, nem elég valószínűsíteni azt.

"Az adóhatóság gyakorlata nem felel meg annak a jogelvnek, amely szerint annak kell bizonyítania a jogsértés tényét, aki azt állítja, hogy azt elkövették" - vetette fel a problémát tavaly nyáron Veres János pénzügyminiszterhez intézett kérdésében Bárándy Gergely szocialista képviselő, aki civilben apjával és nagyapjával együtt ismert ügyvédi irodát működtet. Válaszában Veres védelmébe vette a módszert, mert szerinte eszközt ad a hatóság kezébe olyan esetekre is, amikor dokumentumokkal nem lehet alátámasztani a vagyonszerzés forrását.

Időutazás

Az úgynevezett kimentő bizonyítás során a vagyonosodási vizsgálat alá vont adózó kötelességévé teszi, hogy "hitelt érdemlő adatokkal" igazolja, honnan származik az az összeg, amit az adóhivatal hiányként valószínűsít. Az APEH által - nevek említése nélkül - közölt esetek közt vannak egészen extrém magyarázatok: volt, aki azt állította, hogy 300 millió forintot kapott a menyasszonytáncból, más pedig saját bevallása szerint milliókat spórolt azzal, hogy nem gázzal, hanem az erdőben gyűjtött rőzsével fűtötte a házát.

Sokan arra hivatkoznak, hogy kölcsön kapták a pénzt - volt, aki 40 különböző kölcsönszerződést mutatott fel, összesen 50 millió forintot -, de ezzel csak újabb vizsgálatokat indítanak el, hiszen a törvény szerint az APEH-nak ellenőriznie kell azokat is, akik az állítólagos kölcsönt kapták. Ők aztán nem ritkán újabb kölcsönökre hivatkoznak, ami az eljárás elhúzódásához vezet, hiszen ilyenkor a hivatalnak kapcsolódó vizsgálatokat kell elrendelnie az állítólagos kölcsönadóknál is.

Szabó Máté ombudsman már említett jelentésében többek közt azt írta, a jogbiztonságot veszélyezteti, hogy a törvény nem határoz meg objektív határidőt az ellenőrzések befejezésére, hanem szinte korlátlanul lehet meghosszabbítani a vizsgálatot, illetve a kapcsolódó vizsgálatok idejére az eredetit felfüggesztik (az ombudsman kedden bejelentette, az Ab-hez fordul a vagyonosodási vizsgálatok miatt, erről lásd keretes írásunkat). Varga Lászlóné szerint az elhúzódó ellenőrzéseket nem lehet a hivatalnak felróni, azt az adózók maguk maguk nyújtják el, hiszen ha például külföldi személytől kapott kölcsönre hivatkoznak, akkor az APEH-nak meg kell keresnie az adott ország adóhatóságát.

A legnagyobb problémát az okozza, hogy az APEH által hiányolt összeg forrása gyakran már az ellenőrzött időszak előtt keresendő, olyan években, amelyekre már elévült a hatóság adómegállapítási joga (az elévülési időről lásd keretes írásunkat), és az adózónak sem kell megőriznie a bizonylatokat. Ebben az esetben az adóhivatal kiterjeszti a vizsgálatot az elévülési időt megelőző időszakra is. Egy, a Baranya Megyei Bíróságon tárgyalt, az adózó tisztázásával végződött ügyben például 1984-ig, egy, a hajdani Jugoszláviából származó örökségig kellett visszavezetni az adóhivatal által keresett 50 millió forintot.

Bár Gyurcsány annak idején az OÉT előtt azt mondta, hogy a vagyonosodási vizsgálatokat változatlan szabályozás mellett folytatják le, egy 2006 júliusában elfogadott - egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló - salátatörvény néhány ponton mégis módosította az adózás rendjéről szóló törvény erre vonatkozó rendelkezéseit. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a törvény felsorolja, milyen bizonyítékokat fogadhat el az APEH az adózóktól, akik az elévülési időn túl szerzett jövedelmeket próbálják igazolni: a hatóság nem vizsgálhat más bizonyítékot, mint közhiteles nyilvántartást, jogerős hatósági határozatot, közokiratot, korábbi adóbevallást vagy bankszámla- és értékpapírszámla-kivonatot.

Sok esetben lehetetlen az adóhivatal által elvárt bizonyítás, főleg azért, mert a megtakarítást az adózó nem bankban, hanem készpénzben tartotta. Ha pedig valaki nem tudja ilyen adatokkal igazolni a korábbi vagyonszerzést, akkor a hatóság úgy tekinti, mintha a vizsgált időszakban szerezte volna, és megállapítja az utána járó adót és pótlékokat. Ez alkotmányos szempontból erősen aggályos, hiszen adott esetben egy már elévült bűncselekményre, az adócsalásra akar szankciót kiróni - mondta az [origo]-nak Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke.

Bár az APEH szerint a vagyonosodási vizsgálat alá vont adózók életszerűtlenül nagy összegű készpénzre hivatkoznak, több, az [origo] által megismert ügyben kisebb összegeket is vitattak. Nem hitték el például, hogy egy párnak ötmillió forintot dobtak össze a menyasszonytáncban, vagy egy 36 év munkaviszonnyal rendelkező férfi meg tudott spórolni hárommillió forintot. Azzal ráadásul minden forrásunk egyetért, hogy Magyarországon - főleg a bizalom hiánya miatt - a nyugat-európainál jóval nagyobb a készpénzforgalom: a Magyar Nemzeti Bank áprilisi jelentése szerint 2341 milliárd forintnyi készpénz van forgalomban, vagyis minden magyar állampolgárnak - a csecsemőtől az aggastyánig - van 234 ezer forintja.

Az Alkotmánybíróság közbeszól

Jelenleg Magyarországon hiányoznak a feltételek ahhoz, hogy ezeket, az elévülési időből származó bizonytalanságokat ki lehessen küszöbölni - értett egyet az [origo]-nak nyilatkozó APEH-elnökhelyettes, adótanácsadó és jogász is. Ezt a problémát ugyanis csak akkor lehetne megoldani, ha lenne egy "nulla kilométerkő", vagyis egy olyan vagyoni felmérés, amelyet kiindulási alapnak lehetne tekinteni, és a későbbiekben ehhez viszonyítani a gazdagodást. Ilyen kiinduló pont megteremtésére volt már ugyan kísérlet, de az elbukott.

Már az első - 1990 decemberében elfogadott - Art. rendelkezett arról, hogy az adóhatóság vagyonnyilatkozatra kötelezheti azokat, akik nem nyújtottak be szja-bevallást, illetve azokat, akiknél a hatóság "azt egyébként indokoltnak tartja". Érdekes ugyanakkor, hogy az akkori törvényalkotók kivételt tettek a devizaszámlákkal és a takarékbetétekkel, ezeket nem lett volna kötelező feltüntetni a bevallásban.

Ezt a rendelkezést 1992-ben még tovább tágították, és gyakorlatilag mindenkire kiterjesztették a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget. Ez alapján a kormány rendeletben írta elő, hogy 1993. május 31-ig minden érintettnek be kell nyújtania a vagyonnyilatkozatát. Az Alkotmánybíróság azonban hamarabb lépett: március 31-én megsemmisítette az Art. és az azt módosító törvény vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezéseit, így máig nem jött létre a teljes és egységes vagyonkataszter.

A határozat indoklása szerint "a vagyonra vonatkozó adatok az ember magánszférájába tartoznak, magántitkot képeznek és személyes adatnak minősülnek". Bár az Ab. szerint ez a jog korlátozható - hiszen a közteherviselés is alkotmányos alapelv -, a testület kimondta, hogy a "vagyonnyilatkozat nem alkalmas a tényleges jövedelmek feltárására". A vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezéseket végül mégsem e miatt semmisítette meg az Ab, hanem mert azok több ponton ellentmondtak egymásnak, illetve más törvényeknek, és így a jogbiztonságot veszélyeztették.

Pedig a vagyonok pontos, a hozzávetőleges értékre is kiterjedő nyilvántartása lenne az alapja a több kormány - először, 1998-ban az Orbán-kormány, legutóbb a Bajnai-kabinet - által is tervbe vett értékalapú ingatlanadó, vagy egy még tágabb kört érintő vagyonadó bevezetésének is. Bizonyos területeken ez már létezik, hiszen például a termőföldek értékének meghatározására szolgáló aranykorona-rendszer átlagosan ma is 90 százalékos pontossággal mutatja egy földterület jövedelmezőségét. Forrásaink szerint azonban ezzel szemben olyan erős ellenérzések vannak a társadalomban, hogy senki nem mert belevágni.

A cikk a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet Oknyomozó programjának támogatásával készült. Az Oknyomozó a Trust for the Civil Society in Central and Eastern Europe szervezet támogatásával működik.

A cikk 2009.05.11.-én jelent meg az [origo]-n.

 

Hozzászólások

Beküldte Angyal József (nem ellenőrzött) - 2009. szeptember 5. 18.07

A témában megítélésem szerint nagyon sok téves jogértelmezés látott napvilágot. Maga az eljárás nem Alkotmányellenes. Az APEH által kidolgozott cash-flow módszer nem felel meg a jogszabályoknak. Ennek lényege, hogy "igazi bevétel"-nek a bankszámláról készpénzt tekinti, kiadásnak a bankszámlára készpénz befizetést. Ez azonban nem felel meg az Szja tv. 4.§ (2) bekezdésében leírt bevétel fogalomnak, illetve az Illetéktörvény vagyon fogalmának. Ez a módszer a bevételt későbbi időpontra, a kiadást korábbi időpontra számolja el, így fiktív forrás-hiányt generál. Az APEH-nak a módszerét október elején bíróság előtt kell megvédenie egy olyan ügyben, amelyben elejétől képviseltem ügyfelemet.
Angyal József okleveles adószakértő

Beküldte laci (nem ellenőrzött) - 2009. december 26. 13.56

2002-2006 éveket érintő vizsgálatnál az APEH elsőfokon elismert -banszámlákról igazoltan kivett- 59 MFt-t 2002-es indulásnak, majd a másodfok ezt hatályon kívül
helyezte és 0 Ft-t indulót állapított meg, mert szerinte elittam, elettem stb 58,2 MFt-t,
(800 eFt volt a KSH létminimum). Azt kéri bizonyítsam be, hogy nem szórtam el.
Hogyan lehet azt bizonyítani, nem kurváztam, nem kaszinóztam nem......nem.....
Azt bizonyítsam, amit nem csináltam!!! Ez nem ország, nem haza, ahol az ember
szava, tettei, papírjai a hatalommal szemben nem életszerűek. A teljes vizsgálati
anyagot közzéteszem, ha valakit érdekel.
Adok igazolást bárkinek 2006-ra, 200 MFt-ig, ha kell forrásigazolás, 10-15 %-ért.
Legális, vizsgált jövedelemből.

Beküldte kilátástalan (nem ellenőrzött) - 2010. február 25. 15.15

Sajnos én és a családom is részese egy vagyonosodási vizsgálatnak.Ez a vizsgálat 2007 június óta tart.Azóta sajnos nem ˇfelhőtlenek˝napjaink.Nehéz ennek tudatában élni és dolgozni.
2004 -ben férjemmel kft-t alapítottunk.A működéshez szükséges feltételek megteremtéséhez pénz kellett. Mivel természetesen tőkéje nem volt még a kft-nek tagi kölcsönnel tudtuk megoldani.Avizsgálat 2004,2005,2006,éveket érinti.Ahogy meglátták a tagi kölcsönt attól a pillanattól a vizsgálat arra a személyre irányult aki azt nyújtotta,rám.Családi őstermelők is vagyunk .Mezőgazdasági bevételeinket mindig visszaforgattuk vállalkozásunkba.2001-ig visszamenőleg igazoltam bevételeinket,ami fedezné kiadásainkat ha azok számlán lettek volna kezelve.De mivel ezt nem tudtuk,hogy egyszer majd ilyen elvárásoknak kell megfelelni nem számlán kezeltük.Így ezek a bevételek nem bevételek.ÉLETSZERŰTLEN-nek tartják,hogy ez a pénz rendelkezésemre állt 2004 januárban.Gondolom én, pontosan az bizonyítja azt,hogy így volt,hogy ebben az időszakban használtam fel.Sokkoló hatású volt mikor megláttam,hogy 0 tehát nulla induló pénzkészlettel indítja a három év vizsgálatát.Tehát így üres erszényből költekeztem.Ebből adódóan nem kevés adóhiányt állapított meg a hatóság amire még bírságot,járulékot,kamatot terhelt .A végösszeg annyi lett hogy a családi házunk értéke nem fedezi.Mivel nagyon igazságtalannak tartom azt hogy amiért egy életen át dolgoztunk becsülettel adóztunk azt elvegyék tőlünk megpróbáltam segítséget kérni.Többek között dr Szabó Mátétól de sajnos érdemi segítséget tőle sem kaptam.Közben az idő múlásával már csak a Bírósági felülvizsgálat lehetősége maradt mint remény.Abban bízva,hogy ami etikátlan az nem jogszerű belevágtunk vállalva a felperes szerepét a hatósággal szemben. Ma már sajnos ezen is túl vagyunk még csak megszólalni sem volt lehetőségünk a bíróságon ítélethozatal előtt.A bíróság elutasította a keresetet.Ezzel még növeltük adósságunkat. Úgy érzem csak szavak az olyanok,hogy tisztességes eljáráshoz való jog,állampolgári jog nevetséges.Ma sajnos azt büntetik aki dolgozik és dolgozott.Hitelhez jutni nehéz de egy ilyen lenullázás után nem biztos,hogy teljesíthető annak a törlesztése.Biztos vagyok abban,hogy hozzám hasonlóan még nagyon sokan vannak ebben a megalázó kiszolgáltatott kilátástalan és igazságtalan helyzetben.Sőt aki részese egy vagyonosodási vizsgálatnak már biztos,hogy ilyen vizsgálati módszer mellett csak rosszul jöhet ki belőle. Szomorú,hogy a hatóságot nem érdekli az,hogy emberek,családok,vállalkozások mennek tönkre ennek hatására, akik ezentúl orvoshoz járnak táppénzen lesznek,segélyre szorulnak,megszüntetik vállalkozásaikat ,így járulékot,adót nem fizetnek majd.Az biztosan elgondolkodtató,hogy becsületességgel,munkával ide lehet jutni ,mire ösztönzi ez az embereket a jövőben?

Beküldte kilátástalan (nem ellenőrzött) - 2010. február 25. 15.24

Sajnos én és a családom is részese egy vagyonosodási vizsgálatnak.Ez a vizsgálat 2007 június óta tart.Azóta sajnos nem ˇfelhőtlenek˝napjaink.Nehéz ennek tudatában élni és dolgozni.
2004 -ben férjemmel kft-t alapítottunk.A működéshez szükséges feltételek megteremtéséhez pénz kellett. Mivel természetesen tőkéje nem volt még a kft-nek tagi kölcsönnel tudtuk megoldani.Avizsgálat 2004,2005,2006,éveket érinti.Ahogy meglátták a tagi kölcsönt attól a pillanattól a vizsgálat arra a személyre irányult aki azt nyújtotta,rám.Családi őstermelők is vagyunk .Mezőgazdasági bevételeinket mindig visszaforgattuk vállalkozásunkba.2001-ig visszamenőleg igazoltam bevételeinket,ami fedezné kiadásainkat ha azok számlán lettek volna kezelve.De mivel ezt nem tudtuk,hogy egyszer majd ilyen elvárásoknak kell megfelelni nem számlán kezeltük.Így ezek a bevételek nem bevételek.ÉLETSZERŰTLEN-nek tartják,hogy ez a pénz rendelkezésemre állt 2004 januárban.Gondolom én, pontosan az bizonyítja azt,hogy így volt,hogy ebben az időszakban használtam fel.Sokkoló hatású volt mikor megláttam,hogy 0 tehát nulla induló pénzkészlettel indítja a három év vizsgálatát.Tehát így üres erszényből költekeztem.Ebből adódóan nem kevés adóhiányt állapított meg a hatóság amire még bírságot,járulékot,kamatot terhelt .A végösszeg annyi lett hogy a családi házunk értéke nem fedezi.Mivel nagyon igazságtalannak tartom azt hogy amiért egy életen át dolgoztunk becsülettel adóztunk azt elvegyék tőlünk megpróbáltam segítséget kérni.Többek között dr Szabó Mátétól de sajnos érdemi segítséget tőle sem kaptam.Közben az idő múlásával már csak a Bírósági felülvizsgálat lehetősége maradt mint remény.Abban bízva,hogy ami etikátlan az nem jogszerű belevágtunk vállalva a felperes szerepét a hatósággal szemben. Ma már sajnos ezen is túl vagyunk még csak megszólalni sem volt lehetőségünk a bíróságon ítélethozatal előtt.A bíróság elutasította a keresetet.Ezzel még növeltük adósságunkat. Úgy érzem csak szavak az olyanok,hogy tisztességes eljáráshoz való jog,állampolgári jog nevetséges.Ma sajnos azt büntetik aki dolgozik és dolgozott.Hitelhez jutni nehéz de egy ilyen lenullázás után nem biztos,hogy teljesíthető annak a törlesztése.Biztos vagyok abban,hogy hozzám hasonlóan még nagyon sokan vannak ebben a megalázó kiszolgáltatott kilátástalan és igazságtalan helyzetben.Sőt aki részese egy vagyonosodási vizsgálatnak már biztos,hogy ilyen vizsgálati módszer mellett csak rosszul jöhet ki belőle. Szomorú,hogy a hatóságot nem érdekli az,hogy emberek,családok,vállalkozások mennek tönkre ennek hatására, akik ezentúl orvoshoz járnak táppénzen lesznek,segélyre szorulnak,megszüntetik vállalkozásaikat ,így járulékot,adót nem fizetnek majd.Az biztosan elgondolkodtató,hogy becsületességgel,munkával ide lehet jutni ,mire ösztönzi ez az embereket a jövőben?

Új hozzászólás