seo
oknyomozó
TASZ Oknyomozó    

Wirth Zsuzsa - "Olyan voltam, mint a kibelezett kenyér" - gondnokság alatt élő emberek Magyarországon

Nem vállalhat munkát, nem szavazhat, önállóan nem adhat nevet a gyerekének, viszont a megkérdezése nélkül elválaszthatják házastársától. Több mint 55 ezer ember jogait korlátozzák így Magyarországon, ők a gondnokság alatt élők - köztük lecsúszott alkoholisták, fogyatékosok, pszichiátriára került bírók, főorvosok vagy gépészmérnökök, magatehetetlen idős emberek. A gondnokok célja, hogy óvják azokat, akik állapotuk miatt nem képesek jó döntéseket hozni, a gyakorlatban azonban a rendszer sokszor örökre meghosszabbított gyerekkort jelent. A kormány változtat a szabályozáson, de a hamarosan társadalmi vitára kerülő elképzelés felemás, a szavazati jog megvonását pedig az új alkotmány is lehetővé tenné - így továbbra sem biztos, hogy lesz olyan politikus, akinek a gondnokság alatt állók létezése egyáltalán az eszébe jut.

Géza a kisgyerekkorában szerzett fejsérülése óta fogyatékossággal él. A gyerekkorát különféle intézetekben töltötte, aztán egy buszvezető ismerőse fogadta be. Amikor idősebb lett, elköltözött és munkát vállalt, mert nem akarta, hogy "ilyen korban más tartsa el". Az egyik kerületi szociális foglalkoztatóban találkozott egy ott dolgozó nővel - csak pár szót beszélgettek, de ez évekre meghatározta az életét. Munkaügyben ment intézkedni egyszer, amikor közölték vele, nem írhat alá hivatalos iratot, ugyanis gondnokság alatt van, ez pedig azt jelenti, hogy a gondnoka nélkül semmit nem intézhet el egyedül.

 A kerületnél megismert nő lett a gondnoka, a harmincas éveiben járó Géza csak néninek nevezi és állítja, őt teljesen kihagyták abból a bírósági eljárásból, amely a gondnokság alá helyezéséről szólt. "Azt mondta, a gondnokság azért kell, hogy ne raboljanak ki, mert túl jószívű vagyok" – mondja a gondnokról. Bár albérletben lakott, a gondnok utasítására a helyi gyermekjóléti szolgálat átmeneti szállójára kellett költöznie. "Odaállította a kocsit a lakásomhoz és bepakoltatta a cuccokat, nem mondhattam, hogy nem. Aztán ott laktam, adott naponta kétszáz forintot a rokkantnyugdíjamból és azt sem akarta hagyni, hogy a barátaimmal találkozzak." Géza szerint az otthonokba költöző fogyatékosok állapota nagyon visszafejlődik, mert "mindent a fenekük alá tolnak, mosnak rájuk, kapják az ételt". A gondnoka egyszer még azt is mondta az otthonban dolgozó segítőknek, hogy fürdessék meg. "Mondtam nekik, ha akartok segíteni, akkor ti is vetkőzzetek le és gyertek"- emlékezett vissza.

 Gézának elege lett abból, hogy a gondnok "uralkodott a dolgokon", sokat járt a gondnoksági ügyekkel foglalkozó gyámhivatalba, de nem ért el semmit. "2005-ben nagyon csúnyán összevesztem vele, mondtam neki, hogy elég volt, elmegyek Pestről. Elmentem a buszos haveromhoz, nem akartam visszajönni, de ott is hívogatott. A haverom nagyon elküldte a francba" - mondta Géza. Ezután a barátai segítségével sikerült változtatni a helyzeten: a bíróság úgy döntött, hogy az állapota alapján a jövedelme felével szabadon rendelkezhet, a másik felét pedig az új gondnokára bízzák, egy ismerős idős férfira. Géza szerint ez a viszony nem hivatalos, hanem családias, és mindig kap segítséget, ha szüksége van rá. Az egykori gondnokáról nem sokat tud, csak annyit, hogy vizsgálat indult ellene az önkormányzatnál. "Ma hoztam egy kis pénzt" 

Egy különféle pszichiátriai betegségekkel küzdő, középkorú férfinak, Gábornak baráti segítség nélkül, saját erejéből sikerült kivívnia az önállóságát, igaz, ez tizenöt évébe tellett. 1992-ben, a férfi 21 éves korában lett öngyilkos az édesanyja, akkor betegedett meg. Előbb kórházba, majd egy pszichiátriai rehabilitációs intézetbe került négy évre, aztán két évig élt egy szociális otthonban, majd az OPNI zárt osztályára vitték. "Ott lekötözik az embert, borzalmas hely" - mondta. Ezután a Merényi kórházban élt, hol zárt, hol nyílt osztályon, de négy év után kitették és mivel nem volt hová mennie, hajléktalanszállóra került. "Nehéz volt, mindentől féltem, főleg az emberektől" - mondta.

 A kórházakban és intézetekben töltött tizenöt év alatt végig gondnokság alatt állt, bár szerinte ez igazán indokolt csak akkor volt, amikor kórházban kezelték. Kizáró gondnokság alatt maradt 2006-ig, ez többek között azzal jár, hogy semmilyen iratot nem írhat alá, nem rendelkezhet a pénze felett. A döntési szabadságának a korlátozáson túl szerinte a gondnokság az eredeti funkcióját, a védelmet nem tölti be. "Nem véd meg semmitől, ugyanúgy kitehetnek bárhonnan" - fogalmazott.

 Gábor 2006 óta pereskedett azért, hogy kikerüljön a gondnokság alól, mert szerinte egyedül is képes döntéseket hozni, ma már ugyanis nem beteg, csak depresszióval küzd. Az orvos szakértőket kellett meggyőznie erről, végül 2010 májusában mondta ki a bíróság, hogy többé nem áll gondnokság alatt; azóta talált munkát, van lakása. A különbség szerinte óriási: "Nem kell egy idegen embertől folyton olyasmiket hallanod, hogy 'ma hoztam egy kis pénzt'. Mintha gyerek lennék, ez nagyon lealacsonyító. Tizenöt évig nem is szavazhattam. Olyan voltam, mint egy kibelezett kenyér. Napi 190 forint

 A gondnokság intézményének célja azok védelme, akik valamilyen okból - például fogyatékosság, súlyos baleset, szenvedély- vagy pszichiátriai betegség, illetve időskori leépülés miatt - nem képesek ügyeiket intézni, döntést hozni vagyonukról vagy az életükről és állapotuk miatt kiszolgáltatottak - például haszonlesőknek, csalóknak, bűnözőknek. Kétféle gondnokság létezik, kizáró, ami gyakorlatilag az önállóság teljes megvonását jelenti vagy korlátozó, amely csak bizonyos ügycsoportokra, például vagyoni döntésekre vagy az egészségügyi jogok gyakorlására vonatkozik. Erről bíróság hoz döntést többek között a gyámhivatalok adatgyűjtése, az érintett meghallgatása és orvos szakértő véleménye alapján. A bíró kijelöli a gondnokot is, aki lehet például egy családtag, de lehet hivatásos gondnok is - olyan hivatalnok, aki egy tanfolyam elvégzése után, a gyámhivatalok ellenőrzése alatt a gondnokoltak ügyeit intézi. 

Ma Magyarországon az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának (OITH) adatai szerint jelenleg 55 732 ember van gondnokság alatt, közülük több mint 33 ezren kizáró gondnokság alatt. 2001-ben az Igazságügyi Minisztérium még csak 35 ezerre becsülte a gondnokság alatt élők számát.

 Aki kizáró gondnokság alá került, a jogszabályok szerint nem dönthet a pénzének elköltéséről, vagyontárgyait nem adhatja el, nem vállalhat munkát, mert nem írhat alá semmilyen hivatalos nyilatkozatot. Emiatt nem is köthet házasságot, viszont a gondnoka elindíthatja a válóperét, ha úgy látja jónak. Nem dönthet gyógykezelésről, és nincsenek szülői jogai sem, vagyis ha mégis gyereke születik, elválaszthatják tőle és intézetbe vagy örökbe adhatják. A gondnok a rendszer lényege szerint lényegében mindenben helyette dönthet és a törvény szerint költőpénzként havonta legalább 5700 forintot a kezébe kell adnia - vagyis naponta 190 forint elköltéséről dönthet önállóan a gondnokság alatt álló ember. A gondnokság szabályozása a Polgári törvénykönyv 1959-es megalkotása óta – bár számos részletszabály módosult – alapjaiban nem változott. A hatályos alkotmány szerint sem a kizáró, sem a korlátozó gondnokság alatt lévők nem szavazhatnak. Egy kamasz vagy egy gyerek értelmi szintje?
 A hivatalosan "cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezésnek" nevezett eljárást kezdeményezheti az érintettek házastársa vagy közeli rokona, de az ügyben a gyámhivatal felé jelzéssel élhet gyakorlatilag bárki, aki "a gondnokság alá helyezés szükségességét érzékeli" - derül ki egy gyámhivatali tájékoztatóból. A gyámhivatal ezután adatokat gyűjt, környezettanulmányt készít, meghallgatja az érintettet és hozzátartozóit, beszerzi a vagyoni helyzettel kapcsolatos iratokat, elme szakorvosi véleményt kér, majd a bírósághoz fordul. A bíróság meghallgatja a gondnokság alá helyezni javasolt személyt és más érintetteket, újabb szakvéleményt szerez be, igazságügyi orvos szakértőt rendel ki és mérlegeli, hogy az "ügyei viteléhez szükséges belátási képesség" milyen mértékben csökkent. Ennek megfelelően dönt a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezésről.
A korlátozó gondnokság egy kamaszkorban lévő személy jogképességének feleltethető meg, a kizáró egy 14 év alatti gyermekének - magyarázta Bodor György, a Budapesti Orvos Szakértői Intézetnél dolgozó elmeorvos szakértő. Ötévente felül kell vizsgálni a gondnokságot, de ha a bíróság megállapítja, hogy az érintett cselekvőképtelen, akkor ki lehet mondani az állapot véglegességét is, ebben az esetben nincs kötelező felülvizsgálat, bár van rá lehetőség. Bodor szerint ez jellemzően középsúlyos vagy súlyos szellemi fogyatékosságnál, időskori szellemi hanyatlás esetén fordul elő, de szerinte a korlátozó gondnokságot "jelentős részben azért kell felülvizsgálni, mert öt év alatt rosszabbodhat az állapot". A korlátozás megszüntetése vagy szűkítése legtöbbször átmeneti pszichés zavarok estében fordul elő - tette hozzá.
Gondnokot a gyámhivatalok rendelnek ki, elsősorban olyan közeli családtagot, akit a gondnokolt is elfogad, de ha nincs ilyen személy, akkor hivatásos gondnokot jelölnek ki. Nem lehet gondnok az, "akinek személye ellen a gondnokság alá helyezett kifejezetten tiltakozik, kivéve a hivatásos gondnokot". Ha a gondnok ellen panaszt teszenek a gondnokoltak, ezt az illetékes gyámhivatalnak ki kell vizsgálnia. Ha "a gondnokolt érdeke azt kívánja", akkor másik gondnokot kell kirendelni. A gondnokoltak kezdeményezhetik a saját gondnokság alá helyezésük megszüntetését. A gyámhivatal rendszeresen ellenőrzi és felügyeli a gondnokok munkáját azzal, hogy évente számadást kér tőlük a gondnokoltak jövedelmeinek és vagyonának kezeléséről, valamint a körülményeiről és egészségi állapotáról. Nagyobb részben kizáró gondnokság alatt vannak azok az emberek, akik súlyos pszichiátriai betegségük miatt az ötvenes években egy dohánygyárból átalakított szentgotthárdi bentlakásos otthonba kerültek. A hosszú, sötét folyosóival, kettő-tízágyas termeivel és csoszogós, sokszor erős nyugtatókat kapó betegeivel kórház benyomását keltő intézet a fővárosé. Szentgotthárd 250 kilométerre van Budapesttől, ide kerülnek azok az emberek, akiknek elmeállapota annyira súlyos, hogy nem képesek az önálló életre, és nincs senkijük vagy családjuk nem tudja vagy nem akarja gondozni őket. Bánfi Gáborné megbízott igazgató szerint az intézetben a legtöbbször a halálukig maradnak a betegek, a 735 lakóból évente 2-3-4 ember kerül vissza a régi környezetébe.

 A betegek költőpénzét a gondnokok az intézetnek küldik és a gondnokság formájától függetlenül a pénzosztásra kijelölt napokon - hetente egyszer - kapják meg az ápoltak – mondta az igazgatónő. A gyógyszerezéshez nem kell a gondnok beleegyezése, csak az orvosi beavatkozásokhoz. A hivatásos gondnokok néha meglátogatják a lakókat, de többnyire inkább az intézménnyel tartják a kapcsolatot és leginkább a vagyonkezelés a feladatuk - magyarázta. A lakók többsége a szentgotthárdi gyámhivatal által kijelölt hivatásos gondnokokhoz tartozik. Ők sokáig csak ketten voltak, ami azt jelentette, hogy egy gondnokhoz mintegy kétszáz ember tartozott, holott törvény szerint ez a szám legfeljebb harminc lehet. A közelmúltban több hivatásos gondnokot is megbíztak, így már biztosítható a törvény által előírt szám.

 A gyámhivatali ügyintézők szerint más-más jellegű feladat a bentlakásos intézetekben és az otthonukban élők képviselete. Erre utalt több, az [origo] által megkérdezett gondnok is, akik azt mondták, az intézetben lakók esetében kevesebb a munkájuk: nem kell orvosról, ellátásról gondoskodni vagy közüzemi számlákat befizetni. A gyámhivatal munkatársai azt mondták, ha a gondnokolt képes a véleménynyilvánításra, akkor meghallgatják akkor is, ha cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll. Ha a gondnok és a gondnokság alatt álló között nincs kölcsönös bizalom, akkor másik gondnokot rendelnek ki.
 Ezzel együtt szerintük sokan nehezen fogadják el a gondnokság alá helyezést és azt, hogy nem rendelkezhetnek szabadon a pénzükkel és vagyonukkal. Megjegyezték, hogy minden eset más, vegyes a gondnokság alatt állók összetétele. Van köztük például olyan, aki valaha okleveles gépészmérnök volt, van főorvos és olyan bírónő is, aki nemrégen még ítéleteket hozott, de akadt olyan ember is, aki a gondnokság alá helyezése előtt egy pofa sörért eladta a villáját és egy vagyont érő festményt.

 A megkérdezett gondnokok egybehangzóan állították: a gondnokság alatt élők gondolatai csak a napi kávé és cigaretta megvásárlása körül forognak, más vágyukat alig fejezik ki. A szentgotthárdi intézet igazgatónője szerint a politika alig érdekli a lakókat, így az sem okoz problémát, hogy a szavazásból kimaradnak, és eddig egy lakó sem jelezte, hogy szeretne gyereket vállalni - ami nem is lenne lehetséges, mert a szexuális életet élő nők „fogamzásgátlása megoldott”. "Én bevonnám a személyijüket" - egy hivatásos gondnok véleménye 
Horváth Sándorhoz, aki hivatásos gondnokként dolgozik Budapesten, tartoznak budapesti, saját vagy szociális lakásban, otthonban élő emberek és van olyan gondnokság alatt lévő ember is, aki a szentgotthárdi pszichiátriai otthonban vagy a csákánydoroszlói fogyatékos otthonban él. Az irodájára érkezik mindannyiuk pénze, abból az otthonok térítési díját, a szintén hozzá érkeztetett közüzemi számlákat fizeti be először, a maradék - ha van egyáltalán - a gondnokoltak költőpénze. Van, aki hetente, van, aki naponta kapja meg tőle a pénzt, attól függően, hogy mennyire tud gazdálkodni vele. Az iroda intéz házi segítségnyújtást is, például megigényli az ebédet vagy a takarítást. Az ügyekről évente számadást és jelentést készít a gyámhivatalnak.
Horváth azt mondta, bár a gondnokoltak ezt többnyire nem látják be, a gondnokság intézménye megvédi őket. "Sokan, mielőtt gondnokság alá kerülnek, hiteleket, gyorskölcsönöket vesznek fel, trükkök áldozatává válnak, elverik a pénzt, hátralékokat halmoznak fel" - mondta. Szerinte jó, hogy a gondnok a betegek helyett dönthet, és nem értene egyet azzal, ha a kizáró gondnokságot megszüntetnék. "Én bevonnám a személyijüket" - jelentette ki. Az előző rendszerben ugyanis a cselekvőképtelennek nyilvánított embereknek nem volt személyi lapjuk sem, később pedig olyan okmányt kaptak, amibe beleírták, hogy gondnokság alatt áll. Szerinte ez azért lenne indokolt, mert előfordul, hogy a betegek még gondnokság alatt is fel tudnak venni egy telefonnal elintézhető gyorskölcsönt. "Mire a bíróságon bebizonyítom, hogy a gondnokság miatt a hitelfelvétele semmis, letiltják a nyugdíját" - fogalmazott. Az életéről van szó" 

A szentgotthárdi gyámhivatal munkatársai szerint ritkán fordul elő, hogy valakinek "megszűnik a gondnokság alá helyezése". "Közel húsz éve vagyok itt, ezalatt talán háromszor fordult ez elő" - mondta egyikük. A pszichiátriai intézet igazgatója szerint a bíróság csak nagyon ritkán változtat a gondnokság fokán, egy körmendi hivatásos gondnok pedig - több forrásunkhoz hasonlóan - azt mondta, ha az orvos szakértő kimondja, hogy valaki nem képes az önállóságra, akkor a bíróságon általában "át szokott menni" a gondnokság alá helyezés.

 Szentgotthárdon a pszichiátriai intézet igazgatónője szerint a bírósági felülvizsgálati eljárások úgy működnek, hogy az illetékes körmendi bíróság kiszáll és Szentgotthárdon bonyolítja le az eljárásokat, naponta több ember ügyét is elintézve, de „a jogi képviselet itt is biztosított”. A nagy tömegű gondnokság alatt élő lakó Körmendre utaztatását az intézet nem tudná megoldani, hiszen egy nap négy-öt ügynél többet nem lehet elintézni.

 
"Az életéről van szó"

 Bodor György, a Budapesti Orvos Szakértői Intézet szakértője szerint az ő munkájában nem irányelv, hogy minél enyhébb fokban korlátozzák a megvizsgált betegek, fogyatékosok vagy idősek önállóságát, a szakértő mindig a vizsgált személyek állapotát veszi figyelembe. Szerinte az általános jellegű korlátozás nagy előnye, hogy kisebb az esélye, hogy a beteg, idős vagy fogyatékos meggondolatlan döntése anyagi romláshoz vezessen, vagy „véglegesen rossz élethelyzetbe hozza”. Ha például csak az anyagi ügyei vitelében van korlátozva, az még nem menti meg attól, hogy házasság révén valaki megfossza a vagyonától. A házasság szerinte azért rizikós terület, mert nehezen lehet megmondani, hogy tényleg szerelemből házasodna a gondnokság alatt lévő vagy például a betegségéből fakadó mániás állapot miatt, és lehet, hogy utóbb maga is megbánná a lépését. Kövesné Kósa Zsuzsanna, a Fővárosi Bíróság (FB) tanácselnöke szerint kétségtelenül van egy formalizmusa a gondnokság alá helyezési eljárásoknak, hiszen nagy részben orvosi kérdésben kell dönteni, de a bíróság mindig lelkiismeretesen járnak el. "A szakértő véleménye csak egy adat a perben, de mindig a bíró mérlegeli, hogy az illető állapota eléri-e azt a szintet, hogy már szükséges az autonómiájának a korlátozása" - fogalmazott. Szerinte másodfokon sokszor új szakértőt is kirendelnek, hogy még alaposabban megvizsgálják az ügyet, hiszen javulhat is az érintett állapota, emellett tisztában vannak vele, hogy "a fellebbező életéről van szó".

 Egy fiatalember az édesanyja halála után "úgy döntött, hogy nem beszél", de tökéletes mentális állapotban volt – mondta a bírónő. Pusztán azért, mert nem beszél, döntéseket még képes hozni, és felmérni azok következményeit, állapította meg a bíróság Kövesné szerint. Jellemző eset, hogy idős szülőt vagy rokont a hozzátartozók azért akarnak gondnokság alá helyeztetni, mert félnek az örökség „elherdálásától” - mondta. Ilyenkor sem automatikusan indokolt a gondnokság, mert "lehet, hogy egy idős ember ápolásra vagy segítségre szorul, de ettől még nem válik cselekvőképtelenné" - fogalmazott.

 Az FB tanácselnöke szerint ma már a korlátozó gondnokság alá helyezés a jellemzőbb a kizáróval szemben, legalábbis az FB-n. Utóbbihoz már teljes mozgás- és kommunikációképtelenség kell, "igazából félkóma állapot". A nemzetközi joggyakorlatban is egyre kevésbé létezik a Magyarországon még létező kizáró gondnoksághoz hasonló korlátozás, a Legfelsőbb Bíróság iránymutatása szerint pedig a korlátozás szükségességét inkább ügycsoportokra vonatkozóan kell vizsgálni - magyarázta. Az ügycsoportokra vonatkozó előírás a 2000-es évek elején született.
 
"A fogyatékos személyek nem jótékonykodás alanyai, hanem jogok birtokosai. A fogyatékos személyek nem beteg emberek, hanem saját sorsukért felelősséget vállaló, önálló személyek. Nem eltartottak, hanem munkaképes fogyasztók. Olyan emberek, akik nem igénylik, hogy sorsukról mások döntsenek, mert arra maguk is képesek. (...) Az önrendelkezés elve értelmében a fogyatékos emberek meglevő képességeik és lehetőségeik keretein belül szabadon rendelkeznek életük alakításáról. Az önállóság kiterjed a személyes mozgás, az idő, a tulajdon és a saját test feletti önrendelkezésre" - olvasható a 2007 óta érvényes, a magyar országgyűlés által elfogadott Országos Fogyatékosügyi Programban (OFT). A program szerint ennek érdekében a "helyettes döntéshozatalra" épülő gondnokság helyett a "támogatott döntéshozatal" rendszerét kell kiépíteni. Ez azt jelenti, hogy az érintettek "saját döntéshozatalának, egyéni döntési képességétől függő" segítésére kell törekedni. Vagyis az eddigiekhez képest nem a gondnokság alatt élő helyett kellene dönteni, hanem segíteni a helyes döntés meghozatalában.

 A 2007 óta eltelt négy évben az országgyűlés nem változtatott a gondnokság rendszerének szabályozásán annak ellenére, hogy a szintén 2007-ben itthon is ratifikált ENSZ Fogyatékosságügyi Egyezményének egyik alapelve, hogy a fogyatékosok számára biztosított kell, hogy legyen "a veleszületett méltóság, az egyéni autonómia tisztelete, beleértve a saját döntés meghozatalának szabadságát és a személyek függetlenségét".

 Az MDAC nevű, mentális betegségekkel élő embereket segítő szervezet szerint ma Magyarországon nincs alternatívája az emberi jogok korlátozását jelentő gondnokságnak azok számára, akik segítségre szorulnak az ügyeik vitelében, holott erre számos lehetőség lenne. Például egy támogató-segítő hálózat létrehozása vagy a betegek számára az előzetes jognyilatkozat lehetővé tétele. Ez olyan jognyilatkozat lehetne, amelyben az érintett nyilatkozik arról, hogy ha elveszíti belátási képességét, mi és hogyan történjen vele, és ki segítse az életét.

 Majdnem megváltozott a rendszer

 A 2009-ben, még az előző kormány által kidolgozott és végül az országgyűlésben is megszavazott új Polgári törvénykönyv (Ptk.) sok szempontból megváltoztatta volna a szabályozást. Ennek alapján bíróság senkit sem helyezhetett volna többé kizáró vagy általánosan korlátozó gondnokság alá, hanem a "szükségesség-arányosság elvének megfelelően" csupán ügycsoportonkénti vizsgálat után korlátozhatta volna a cselekvőképességet.

 Az új Ptk. előkészítése előtt nagy vita volt a támogatott döntéshozatalról és a gondnokság reformjáról – mondta az FB tanácselnöke, Kövesné Kósa Zsuzsanna. A jogvédők amellett érveltek, hogy a gondnokság jelenlegi formájában jogfosztottságot jelent, indokolatlanul korlátozza a munkához való és a szavazati jogot. A gyámhivatalok az egyeztetéseken résztvevő képviselői pedig a gondnokság óvó-védő funkcióját és szükségességét hangsúlyozták.

 A törvénykönyvet végül nem lehetett átültetni a gyakorlatba, mert az Alkotmánybíróság – a felkészülési idő rövidségére hivatkozva, tehát a gondnokságra vonatkozó passzusoktól függetlenül - megsemmisítette az azt hatályba léptető törvényt, így a gondnokság szabályozása változatlan maradt. Az új kormány új kodifikációs bizottságot állított fel, hogy az dolgozza át az elbukott Ptk.-t. Ez a bizottság úgy döntött, hogy a gondnokságra vonatkozó újításokat nagy részben meg fogja tartani, legalábbis azokat az elemeket, amelyek "valóban az érintettek érdekeit szolgálják". A koncepció egyes részeit várhatóan még a nyáron társadalmi vitára bocsátják, a tervezet ősszel kerülhet a kormány elé.

 Nem szüntetnék meg a kizáró gondnokságot 

Székely László, az új Ptk. megalkotásáért felelős miniszteri biztos kérdésünkre közölte, a készülő tervezetben önálló részt kap majd a cselekvőképesség és a gondnokság kérdése. "A cselekvőképesség korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő más módon nem biztosítható" - jelentette ki. Beépítik a tervezetbe az előzetes jognyilatkozat lehetőségét, a támogatott döntéshozatal elvét, a cselekvőképesség kizárólag ügycsoportokra való korlátozását, a gondnokság kötelező felülvizsgálatát és azt is, hogy jogvédő szervezetek jelölhessenek ki gondnokot. Ugyanakkor a kizáró gondnokságot nem szüntetnék meg, hanem a "teljes korlátozás" formájában fenntartanák. Erre azonban csak akkor lenne lehetőség, ha "az érintett személy jogainak védelmére a cselekvőképesség részleges korlátozása nem elégséges", vagyis beépítenék a szükségesség és arányosság elvét. Székely szerint jelenleg valóban nagyon magas a kizáró gondnokság alatt állók száma, ezért ennek feltételeit mindenképpen szigorítani kell. A fenntartása szerinte például olyan esetekben lehet indokolt, mint a tartós kómás állapot vagy egyes pszichés betegségek. Azt nem részletezte, hogy milyen pszichés betegségekről lehet szó, és milyen súlyos állapot teszi szükségessé a teljes korlátozást. 

A gondnokság alá helyezés feltétele lenne Székely szerint a jövőben a belátási képesség csökkenése mellett az egyéni és családi körülmények kötelező figyelembevétele. Vagyis csak akkor kerülhetne valaki gondnokság alá, ha ezen a téren is problémák mutatkoznak. Székely szerint általában vagyoni ügyekben a leginkább indokolt a segítség. „A jogfosztás tiszta eszköze”
 Az MDAC állásfoglalása szerint a szavazati jognak az alkotmányban rögzített megvonása a gondnoksági rendszer egyik legsúlyosabb hibája, amikor "az elméletben jogvédelmet szolgáló rendszer valójában a jogfosztás tiszta eszközeként működik". 2010 májusában a strasbourgi bíróságon emiatt Magyarország pert vesztett egy gondnokság alatt lévő férfival szemben, aki a szavazati jogának elvesztése miatt fordult bírósághoz. Az ítélet kimondta, hogy a gondnokság alá helyezett felnőttek szavazati jogának megvonása - amely a magyar alkotmányban is szerepel - ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, mert a cselekvőképességükben korlátozott vagy cselekvőképtelen emberek automatikusan elveszítik választójogukat, és erről még csak nem is értesítik őket. Az [origo] beszélt több gondnokság alatt lévő emberrel, akik azt mondták, hogy amikor elmentek szavazni, akkor derült ki, hogy nincsenek is a névjegyzékben.
A szavazati jogra vonatkozó kérdésünkre a miniszteri biztos azt válaszolta, hogy a kérdésről nem az új Ptk. rendelkezik, hanem az új alkotmány. Ennek alapján a szavazati jog megvonása továbbra is lehetséges lenne, de nem automatikus, ebben a kérdésben is a bírónak kellene döntenie. Az új alkotmány 23. cikkének 6. bekezdése ugyanis így szól: "Nem rendelkezik választójoggal az, akit (...) belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt." A gondnokság rendszere jelenlegi formájában - amellett, hogy számos elhivatott gondnok és gyámügyi ügyintéző is részt vesz a működtetésében - a beteg, fogyatékos vagy idős emberek kirekesztettségét jogilag is bebetonozza, miközben kiszolgáltatottságukon csak egy bizonyos szintig képes enyhíteni. Bár a készülő új törvény számos eleme feltehetően átformálja majd a rendszert, a szavazati jog megvonásának lehetősége és a kizáró gondnokság fenntartása megmarad a régi struktúrából. Ha a jogi szabályozás át is alakul, kérdés, hogy a gyakorlatban hogyan valósítják meg, és megérzik-e majd a változást a gondnokság alatt élők.  Készült a TASZ Oknyomozó prgramjának támogatásával. A cikk megjelent az Origón 2007.07.17-én

Hozzászólások

Beküldte balazsne szabo eva (nem ellenőrzött) - 2012. augusztus 7. 15.47

Új hozzászólás